Egerek

Fotó Boda Ágnes 016zenés mesejáték két részben

Bemutató: 2014. október 11.11.00 Nemzeti Színház nagyszínpad

Image
Fotó: Szántói Lilla

Az előadás öt színház koprodukciójában jött létre. Koprodukciós
partnerek: Karaván Színház, Nemzeti Színház, Csokonai Nemzeti Színház,
Békéscsabai Jókai Színház, Jászai Mari Színház. További partner: Baross
Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola.

A produkció honlapja: www.EgerekProdukcio.hu

SZÍNLAP ÉS JEGYINFORMÁCIÓK

Szereplők:

Zakariás
Szegedi Dezső
Gerner Csaba

Jozefina
Erdős Éva
Tari Teri

Márton papa
Vida Péter
Juhász István

Lidi mama
Nyári Szilvia
Dobos Judit

Soma
Rózsa Krisztián
Ruscsák Péter e.h.

Albin papa
Nyári Oszkár
Farkas Sándor e.h.

Szeréna mama
Sipos Eszter

Fruzsina
Tenki Dalma e.h.
Gábor Anita

Pascal, varázsegér
Horváth Gyula Antal
Lakatos Lúcia

Nagy Macskamágus
Nagy Anikó
Vadász Gábor

Gyegerek
Farkas Dorina Mária, Hódi Laura,
Farkas Frida Kamilla, Horváth Alex,
Kovács Vivien, Lawson Richárd Hanh,
Mayer Szonja, Pál Dániel Máté,
Tabatabai Nejad Flóra,Tauber Boglárka, Trieb Bence

továbbá
a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola növendékei:
Jakab Eugénia, Kardos Levente, Lucenka Dávid,
Lukácsa Petra, Nagy Márk, Pfeiffer Roland, Tischler Roxána

Díszletegér: Fecsó Andrea
Jelmezegér: Papp Janó
Koreográfusegér: Kun Attila
Fényegér: Kehi Richárd
Szcenikaegér: Szalai József
Videoegér: Csillám András
Grafikaegér: Borbás Gergely, Székely Karolina
Főzenegér: Veér Bertalan
Zenegerek:
Budai Krisztián, Piukovics Gábor
id. Csurkulya József, ifj. Csurkulya József
Papp Dániel, Szabó László,
Lenthár Lilla, Markócs Mária, Veér Csongor

Rendezőegér: Tóth Géza
Vezéregér: Nyári Oszkár

Image

JEGYINFORMÁCIÓ, JEGYRENDELÉS:

http://jokaiszinhaz.hu/jegyvasarlas

Szinopszis

Az Egerek egy Romeo és Júlia-történet, amely a fehér és a szürke
egércsaládok között zajlik egy sajtüzletben. A drámai konfliktus tehát
adott, de korántsem tragédiáról van szó.

1. rész
Egy fehér egér család megszökik Zakariástól, a megfáradt
vándormutatványostól. Nem, mintha nem szerették volna, de Zakariás olyan
szegény, hogy már etetni sem tudta az egereit. A mutatványosnak már
csak Jozefina, a beszélő papagáj meg az emlékei maradtak. A szemtelen
madár beszéli rá a folyton a múltba révedő öreget, hogy meséljen a
gyerekeknek, akik itt vannak a nézőtéren. Zakariás attól tart, hogy a
mai modern gyerekek úgy sem hallgatják meg, a madár unszolására nagy
nehezen mégis belekezd az egeres mesébe…
A sajtüzletben hatalmas sajttömbök között boldogan éldegél a szürke egér
család: Márton papa, Lidi mama és egyetlen fiuk, Soma. Egyszerű egerek
ők, a legfontosabb számukra, hogy a család együtt legyen szeretetben, no
és legyen tele a bendő. Boldogságuk persze relatív, hiszen mindig van
min veszekedniük. Különösen a családot vaskézzel összetartó Lidi mamának
éles a nyelve. Boldogságukat az sem árnyékolja be túlzottan, hogy a
padláson él egy félelmetes kandúr, akit az egerek úgy emlegetnek, hogy
Nagy Macskamágus. Igaz, hogy még sohasem látták, létezésének egyetlen
bizonysága az, hogy néha hallani lehet vérfagyasztó nyávogását. Ettől
eltekintve semmi sem zavarja a családi idillt.
Épp erre a sajtüzletre talál rá ázva, fázva, fáradtan, éhesen és
kétségbe esetten a fehér egér család: Albin papa, Szeréna mama és
egyetlen lányuk, Fruzsina. Afféle művészcsalád ez, amely – már csak a
dinasztia nemesi eredete jogán is – jobb életet szeretne magának.
Örömmel vennék birtokba a sajtüzletet, azonban a szürke egerek a harcias
Lidi mamával az élen, betolakodóként kezelik a fehéreket. A színük
különbözőségéből adódó ellenszenven túl az is hamar kiderül, hogy milyen
kulturális különbségek vannak a fehérek meg a szürkék között. „Ezek
olyan… amolyanok!” – mondja Szeréna a szürkékről. Végül egy demarkációs
vonal meghúzásával átmeneti megoldást találnak, és a fehérek beköltöznek
az üzletbe.
A két egérgyerek, Soma és Fruzsina azonban teljesen mentes a szőrszín
miatti előítéletektől. Első látásra egymásba szeretnek. Amíg a szülők
alszanak, ők titokban találkoznak, beszélgetnek. Fruzsina meghallja a
macskanyávogást, és rettegve csodálkozik, hogy Soma nem fél. Soma
elmondja neki, hogy a Nagy Macskamágustól nem kell félni, mert még soha
nem jött le a padlásról, de a padlásra felmenni mégsem ajánlatos.
Ráadásul a macskának varázsereje is van, vagyis képes bárkit és bármit
átváltoztatni bármivé. Fruzsina megígéri Somának, hogy soha nem fog a
létrának még a közelébe se menni. A ragyogó telihold alatt eléneklik,
hogy szeretik a sajtot és egymást.

2. rész
Amikor a flört a szülőknek is tudomására jut – merthogy nagyon hamar
lebuknak a fiatalok – eltiltják őket egymástól. Ezzel meg is van a casus
belli, mindkét család a másik provokációjának tartja az incidenst. Szó
szót követ, s a kezdeti távolságtartó ellenszenv helyett most már egyre
durvább verbális erőszaknak lehetünk tanúi. Mindenki kimutatja a foga
fehérjét, s a viszály végül tettlegességig fajul.
A két egérgyerek a dolgok ilyetén alakulása miatt teljesen kétségbe
esik. Látják, hogy a szülők legnagyobb problémája a szőrszín
különbözősége. Fruzsina magát hibáztatja, és arra a következtetésre jut,
hogy Somával csak úgy lehetnek egymáséi, ha a halált is kockáztatva
felmegy a Nagy Macskamágushoz, és megkéri, hogy változtassa át szürke
egérré. Így is történik. A Nagy Macskamágus nem bántja, de
figyelmezteti, hogy nem sok öröme lesz ebben a hirtelen
szürkeegérségben. Fruzsina hajthatatlan, s a macska átváltoztatja
szürkévé. Soma szintén úgy gondolja, hogy benne van a hiba, és az
egyetlen megoldás az lenne, ha fehér lenne a szőre színe. Felmegy a
padlásra, a Macskamágus átváltoztatja fehér egérré, de figyelmezteti,
hogy meg fogja bánni a döntését, no és arra is, hogy a macska másodszor
nem szalasztja el az egeret.
Amikor a gyerekek hazamennek, egyiket sem hajlandók felismerni a
szüleik. Sem Fruzsinát, sem Somát nem fogadják el saját gyereküknek. És,
hogy minden teljesen rosszra forduljon: a szerelmesek is furán néznek
egymásra, mert elveszítették önmagukból azt, amit bennük a másik
szeretett. Nem érzik azt egymás iránt, amit eddig. Úgy döntenek, hogy
még egyszer felmennek a macskához, még akkor is, ha az valószínűleg
felfalja őket. De ha mégsem, akkor megkérik, hogy változtassa őket
vissza. A macska nagyon mérges. Somáék már készülnek a halálra, amikor,
egyszer csak előugrik a sötétből egy apró fekete egér. Ő Paszkál, a
tudósegér. Elmondja, hogy igazából ő a macska. Merthogy a Nagy
Macskamágus csak egy távirányítható bábu, amit ő épített meg azért, hogy
elriassza a többi macskát ettől a háztól, s így nyugalomban élhessen a
sajtüzlet padlásán. Paszkál ez után a Nagy Macskamágust irányítva
visszaváltoztatja a fiatalokat. Persze van még egy bökkenő – mondja. – A
szülők.
A szülők odalent továbbra is a veszekedéssel vannak elfoglalva. A
viszály már elviselhetetlenné válik, egyszer csak megjelenik a Nagy
Macskamágus. A rettegő egerek próbálnak elbújni, de előugrik Paszkál,
aki elmondja nekik, hogy ő egy tudósegér, ott él a padláson, és persze
azt is, hogy a Macskamágust ő teremtette. Előjön Soma és Fruzsina is, és
a szülők boldogan keblükre ölelik elveszettnek hitt gyermekeiket.
Azonban továbbra sem értik meg, hogy minden bajuk forrása a gyűlölködés.
Paszkál elmeséli, hogy figyelte a padlásról, ahogy a gyűlölködés
már-már tragédiába torkollik, és hogy nem azt kéne nézniük folyton, hogy
miben különböznek, hanem azt, hogy miben hasonlítanak. Végül megérteti
az oktondi egerekkel, hogy minden egér a macskától fél legjobban, és
minden egér szereti a sajtot, tehát a lényeges dolgokban teljesen
egyformák a szürkék és a fehérek. A szülők ezek után már békét kötnek,
és minden jóra fordul.
Így mesélt Zakariás a gyerekeknek, s nem bánta meg, hogy belekezdett a mesébe.

Nyári Pál