A felzárkózó település Ricsére vittük a Banyameséket

A FELZÁRKÓZÓ TELEPÜLÉSEK PROGRAM KERETÉBEN LEGUTÓBB A BORSOD MEGYEI RICSÉRE VITTÜNK KULTURÁLIS PROGRAMOT. A MAGYAR REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT MUNKATÁRSA VOLT VENDÉGLÁTÓNK. KÉT KISCSOPORTOS FOGLALKOZÁST TARTOTTUNK, MAJD A BANYAMESÉK CÍMŰ MESEJÁTÉKOT ADTUK ELŐ AZ ÓVODÁBAN.

A Felzárkózó Települések Programban a Karaván Színház egyházi és civil szervezetekkel, oktatási-nevelési intézményekkel együttműködve számos kistelepülés lakosai számára tud vinni kulturális programokat, elsősorban színházi előadásokat. Ricséről kitartóan kerestek minket azzal, hogy örömmel fogadnának egy gyermekelőadást. Mivel Ricse az ország 300 legszegényebb településének egyike, a FeTe program által finanszírozhatók a költségeink, így eleget tudtunk tenni a felkérésnek.

Budapest-Ricse

Ricse Budapesttől mintegy 300 km-re van a magyar-szlovák-ukrán hármashatárnál, a Mátészalka-Sárospatak-Ungvár háromszög közepén. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Kisvárda felől közelítettük meg, s áthaladva a Tiszán értünk BAZ megye keleti csücskébe, a szép termőföldekkel körülvett Ricsére. A wikipédián utánanézve az ember már meg sem lepődik, hogy sok kistelepüléshez hasonlóan Ricsének is szép történelme van. Virágzó település volt, 1920 után a határ túloldalára került településektől további fukciókat vett át. A magyar holokauszt során a település életében fontos zsidó populációja megszűnt Ricsének. A 300 legszegényebb település felé vezető úton komoly lökést jelentett az 50-60-70-es évek közigazgatási és településpolitikája is. Visszatérve a jelenbe: a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársa, Szendrey Miklós fogadott minket, és ott tartózkodásunk alatt végig segítségünkre volt. Bemutatta a Szeretetszolgálat ricsei Jelenlét házát, ahol munkatársaival tartalmas közösségi programokat, foglalkozásokat, kisebb projekteket szoktak tartani a helyi lakosság részvételével. A Jelenlét házban megcsodáltuk a sószobát, ahol egy teljes falat beborító polc tele volt jókora sókristályokkal. A szoba nemrég készült el, itt szokták tartani a baba-mama tornát. A háznak szépen gondozott tankertje van, ahol Miklósék segítségével a falubeli gyerekek elsajátíthatják a kertészkedés alapvetéseit.

Bábkészítés – Fotó: Szendrey Miklós

Az óvoda vezetője és munkatársai részéről is szeretetteljes vendéglátásban volt részünk. Reméljük, hogy megelőlegezett bizalmukat sikerült meghálálni azzal, hogy jó élményekhez juttattuk a gyerekeket. A vakáció már elkezdődött, ezért az összlétszámhoz képest kevés gyerek volt bent. Őket két csoportra osztottuk. Akinek volt kedve színezni, bábot készíteni, az Farkas Ramónával és Baranyi Csabával vett részt kiscsoportos foglalkozáson. Ők egyszerű bábokat készítettek az előadáshoz.

Bábkészítés – Fotó: Nyári Pál
Daltanítás – Fotó: Szendrey Miklós

Akik pedig inkább az éneket és táncot kedvelték, azoknak Bakondi Jázmin és Szajkó Nándor tanította meg az előadásunkban elhangzó cigány népdalt. Mind a két csoport kreatívan felkészült az előadásra. Mire elkészültek a bábok, az énekes csoport is megtanulta a dalunk első versszakát, amelyre már tánclépéseket is lejtettek. Elkezdődhetett az előadás.

Banyamesék előadás – Fotó: Szendrey Miklós

A gyerekek érdeklődéssel figyeltek, tapsoltak, nevettek. Olyannyira tetszett nekik az előadás, hogy csak egyszer kellett mondani a végén, hogy lehet táncolni, mindenki felpattant, és táncolt, énekelt, még ráadást is adtunk.

Nagyon köszönjük a meghívást, a vendégszeretetet. Hálásak vagyunk, hogy a FeTe program résztvevőjeként eljuthattunk Ricsére, ahol szép élményt adhattunk és kaphattunk. Sok tapasztalatot is szerzünk ezeken a fellépéseken, és tanulunk is, hogy a további településeken még több élményt adhassunk a gyerekeknek.

NyP