EGEREK CÍMŰ, GYERMEKEKNEK SZÓLÓ PRODUKCIÓNK BEMUTATÓ ELŐADÁSÁRA KERÜLT SOR SZEPTEMBER 12-ÉN A KAPOSVÁRI AGÓRA NAGYSZÍNPADÁN. URBÁN GYULA MESEJÁTÉKÁT  AZ ELŐZŐ ÉVADBAN ÖT SZÍNHÁZ KOPRODUKCIÓJÁBAN JÁTSZOTTUK, S MOST EGY ÚJ PARTNERREL VITTÜK SZÍNPADRA. EBBŐL AZ ALKALOMBÓL EGY INTERJÚT KÖZLÜNK TÓTH GÉZA RENDEZŐVEL.

Egerek című produkciónkat 2014-től a Karaván Színház, a Nemzeti Színház, a Békéscsabai Jókai Színház, a Csokonai Színház és a Jászai Mari Színház koprodukciójában játszottuk partnereink nagyszínpadán. A sikeres gyermekdarab alapítványunk emblematikus produkciója, melyben neves színészek mellett színészképző stúdiónk növendékei is rendszeres színpadi gyakorlatot szerezhettek nagy közönség előtt. A mesejátékot most a Csiky Gergely Színházzal koprodukcióban mutattuk be, amely a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ – Agóra nagyszínpadán tartja előadásait. Az Egerek a Csiky Gergely Színház műsorán szerepel, benne a kaposvári színház művészeivel és kaposvári növendékeink szereplésével. A színlapot a csiky.hu-n lehet megtalálni.

A bemutató napján a csiky.hu Sarok Ildikó interjúját közölte Tóth Géza rendezővel, melyet alább olvashatnak (forrás: www.csiky.hu).

 

„Akár szürke, akár fehér az egér, a macskától mindenki ugyanúgy fél. És a sajtot is ugyanúgy szeretik.” – interjú Tóth Gézával

2017. SZEPT. 12

Ahol nem a szőrszín számít

Soma, a legbátrabb szürke egér gyerek a játszótéren találkozik a világ legszebb fehér egér kislányával, Fruzsinával. Azonnal megtetszenek egymásnak, de ehhez a kapcsolathoz a szülőknek is akad egy-két szavuk. Az, hogy mi történik a szürke és a fehér egér család között, szeptember 12-től kiderül az Agóra Nagyszínpadán.

Tóth Gézával, az Egerek rendezőjével a Kaposvári művészben beszélgettem a próbák szünetében.

Mi volt a darabválasztás oka? Hogyan került képbe az Egerek?

Nem ez az első alkalom, hogy az Egereket rendezem. A Nyári Oszkár által vezetett Karaván Színház kezdeményezte annak a koprodukciónak a létrejöttét, amelynek köszönhetően bemutattuk már a darabot a Nemzeti Színházban, Debrecenben, Tatabányán és Békéscsabán. Azért is örültem, hogy Kaposváron is színpadra állíthatom, mert ez egy nagyon érdekes előadás. A fiatalok gyógyító erejéről szól. A gyerekek mindig gyógyítanak. Különböző kultúrák megismerése és elfogadása is gyógyító hatást fejt ki, amelytől mi magunk is gyógyulunk. A gyereknevelés is ilyen, mert magunkat tanuljuk meg a nevelés által. Azért szeretek gyerekelőadásokat rendezni, mert a gyerekektől nagyon

sokat lehet tanulni. Szeretnénk ezzel a darabbal megmutatni, mennyire érzékeny, mégis izgalmas dolog a szerelem. A mese egy megfordított Rómeó és Júlia-történet igazából. A fiatalok megváltoztatják a szőrük színét a szerelmük kedvéért, de mégis megbánják. Kiderül, hogy pont azt szerették egymásban, hogy különbözők. Ez érdekes tanítás arról, hogy egy párkapcsolat nem arról szól, hogy olyanra változtassuk a szerelmünket, amilyenre mi akarjuk. A különlegességével együtt szerettük meg őt, úgy fogadjuk is el. Soma és Fruzsi is beleesik ebbe a hibába, mikor megváltoztatják a szőrük színét. Aztán egy életük, egy haláluk, vissza kell menniük a Nagy Macskamágushoz. Az viszont még titok, hogy ott mi történik velük…

„….megfigyelhetjük a szem kettősségét, mely jellemző minden eleven létezőre. Ha sötétet mutatunk a szemnek, akkor a világosat kívánja; ha világosat ajánlunk, sötétet követel…” Ezzel a Goethe-idézettel találkozhatunk az előadás színlapján. Miért tartottátok fontosnak, hogy ez az idézet is helyet kapjon rajta?

Ez a részlet Goethe színelméletéből való. Amikor mi ezzel a darabbal először foglalkozni kezdünk, roma és nem roma gyerekekkel a Karaván Művészeti Alapítvány vizsgaelőadására készültünk. Különböző mikroközösségek kerültek kapcsolatba egymással, majd a közös munka során az esetleges félelmek és előítéletek oldódni kezdtek. Goethe gyönyörű idézetének üzenete az

Egerekben is benne van. Akár szürke, akár fehér az egér, a macskától mindenki ugyanúgy fél. És a sajtot is ugyanúgy szeretik. Az, amit látok és látni akarok, nem egyezik meg a valósággal. A darabban az is elhangzik, hogy hallgassuk meg a másikat, és ha meg tudott győzni minket, legyünk képesek megváltoztatni a véleményünket. A szerelmes egerek próbatétele során az ellenséges családok hozzáállása is megváltozik. A mese tanítása nagyon fontos ma Magyarországon.

Remélhetjük azt, hogy a gyerekekben ez egy aha-élményként megmarad. Ha a későbbiekben találkoznak hasonló szituációval, akkor az előadásban látottakat alkalmazni tudják majd…

Jó lenne, ha a mélyben motoszkálna, de nem didaxissal szeretnénk a fejükbe tölteni a darab mondanivalóját. Azt szeretnénk, ha maguktól felismernék az olyan életszituációkat az előadásban, amivel nap mint nap találkoznak a családjukban, iskolában vagy óvodában.

Az élmény elraktározásában a látvány is nagy szerepet játszik.

Egy gyerekelőadásban nagyon fontos a látvány. Fel kell vennünk a versenyt a 3D-vel, a televízióval, internettel. A színházban a színésszel találkozik a néző. Ügyesen kell használnunk a technika

nyújtotta lehetőségeket. Úgy, hogy a látvány mellett a színészek munkájára, a klasszikus színházra is érzékenyek legyenek a gyerekek.

A mai próba előtt a darabban szereplő gyerekek hallássérült társaikat fogadták. Milyen volt a találkozás?

A játszó gyerekekkel nagyon jó munkafolyamaton mentünk keresztül. De ami a mai délelőtt történt… Nagyon nagy élmény volt nekem. Tényleg kiválóan viselkedtek. Rájuk már biztosan hatott a mese. A hallássérült gyerekek megtanították jelnyelven a darab egyik dalát nekik. Direkt kértem, hogy gyerek gyerekkel találkozzon. Ez egy érzékenyítés. Az előadás bír olyan érzékeny helyekre nyúlni, ahogyan ez a találkozás is. Szokták az előadásainkat hallássérültek látogatni. Fontos dolognak tartom, hogy a jelnyelv felkerüljön a színpadra. Megnyugtató érzés nekik, hogy egy kitűntetett helyen, a színpadon látják a nyelvüket.

És mi a helyzet a felnőttekkel, akik Soma és Fruzsi történetén nőttek fel?

Urbán Gyula bácsi bábmeséje egy kultmese. A színpadra alkalmazás során lefújtuk róla az idő porát, de ugyanakkor megpróbáltuk megőrizni az eredeti művet. Felismerhetők maradtak a szövegek, a

dalok, amiket gyerekkorukban ők is énekeltek. Most pedig a gyermekeiknek mesélik a történetet, elhozzák őket az előadásra. Kíváncsian várjuk a felnőtteket, szülőket, tanárokat. Reméljük, nem okozunk nekik sem csalódást.

Sarok Ildikó

További információk az előadásról: https://www.csiky.hu/hu/