2026-BAN A MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT OLYAN TANODÁIBA VISZÜNK MŰVÉSZETI PROGRAMOT, AMELYEK FELZÁRKÓZÓ TELEPÜLÉSEKEN SEGÍTIK A GYEREKEK ISKOLAI ELŐMENETELÉT. FEBRUÁRBAN KÉT TANODÁBA VITTÜK EL SZÍNHÁZI NEVELÉSI PROGRAMUNKAT.
2026-ban is folytatjuk azt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű falvaiba viszünk gyerekeknek színházi előadásokat és más előadóművészeti nevelési programokat. A Jelenlét a felzárkózó településeken program keretében felkérést kaptunk arra, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett kamasztanodákba vigyük el az I’m online reloaded című ifjúsági előadásunkat a tanodás gyerekeknek. legutóbb Fejér és Somogy vármegyék egy-egy településére látogatott el társulatunk.
A tanodákban nagyon hasznos munka folyik. Mentorálási rendszerben felkészítik a gyerekeket arra, hogy iskoláikban minél jobban helyt tudjanak állni. E mellett változatos szabadidős közösségi kulturális programokat szerveznek a tanodába járó gyerekeknek, akik így egy jó csapatban tartalmasan és értelmesen töltik szabadidejüket. A párszáz lelkes falvakban a 13-18 éves korosztály gyakran csak 15-20 gyereket jelent. E többségében hátrányos helyzetű fiatalok számára azonban sorsfordító jelentőségűek lehetnek az ilyen célú kezdeményezések. A Karaván Színház szívesen csatlakozik ehhez a társadalmi jelentőségű küldetéshez. Az I’m online reloaded című előadásunkat színházi nevelési program formájában kapják a gyerekek. A tanodák munkatársai fontosnak tartják, hogy a viszonylag izolált iskolai és falusi közösségből a nagyközségi vagy városi középiskolába bekerülve a gyerekek be tudjanak illeszkedni az új környezetbe, ne jelentsen nekik megoldhatatlan kihívást az sem, ha kevésbé inkluzív közegbe kerülnek. Különösen a cigány gyerekek esetében jelent reális kockázatot a lemorzsolódás az oktatási rendszerből, ha ellenszenv, kiközösítés, lenézés vagy rasszizmus miatt ellenséges vagy rideg közegként élik meg a középfokú oktatási intézményt. E gyerekek sok minden miatt hátrányból indulnak a 9. osztályban. Elég csak arra gondolni, hogy az oktatáshoz bejáróként vagy kollégistaként tudnak csak hozzáférni.
Említett produkciónk az I’M ONLINE RELOADED a kortárs zaklatással és internetes zaklatással foglalkozik. A bullying és a cyberbullying mindig rejtve, a társadalmi érintkezések szürke zónájában nyilvánul meg, ami azt jelenti, hogy nyilvánosan normális esetben nem megtűrt jelenség. Ehhez hozzájárul, hogy az áldozat nem szívesen teszi nyilvánossá megaláztatásait, a bántalmazókra és az adott oktatási intézményre pedig nem vet jó fényt, ha kiderül egy-egy kortárs zaklatási eset. Ez azt is jelenti, hogy a káros jelenségről nem szívesen beszélnek az érintettek, az egészet körülveszi egyfajta tabuizálás. Ez nem túlzó kifejezés. Megfigyelhető egy globális tendencia a társadalmi norma változásában, ami az érzékenység felé mutat, és a bizonyos témákról való őszinte diskurzus lehetőségének határait akár ez is korlátozhatja. A társadalom néha abszurd módon úgy védekezik egy problémával szemben, hogy nem beszél róla.
Mindezeket figyelembe véve is van egy ifjúsági produkciónk, ami a gyerekek közötti bántalmazásokról szól, és továbbra is fontosnak tartjuk, hogy lehessen beszélni a zaklatásról. És nem csak szakmai körökben vagy a médiában, egy-egy eldurvult esetről készült videofelvétel kiszivárgásakor. A bullying és a cyberbullying létezik, és kegyetlen.
Előadásunk tehát meghívást kapott néhány vidéki településről. Február 21-én SÁRKERESZTÚR Tankuckó Tanodájába vittük az előadást. A tanoda vezetője, Vargáné Tóth Zsuzsanna és munkatársai nagyon kedvesen fogadták színtársulatunkat. Február 22-én pedig Somogy megyébe, ÖTVÖSKÓNYI Kamasztanodába látogattunk Vámosi Erzsébet szakmai vezető és munkatársai meghívására.
Mindkét helyszínen előadást játszottunk, amit feldolgozó foglalkozás követett. Az előadást fiatal cigány és nem cigány színészeink adták elő, néhányan a Karaván Színház alapítványi színészképző stúdiójának növendékei voltak. A foglalkozásokat Molnár Napsugár, Császár Vica és Kóczán Kincső, a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor hallgatói tartották.
A 13-18 év közötti tanodás gyerekekkel jó hangulatú volt a közös munka mindkét tanodában. Figyelemmel nézték meg az előadást, majd érdeklődve és aktívan vettek részt a foglalkozáson. Reméljük, hogy ezek az élmények hozzájárulnak ahhoz, hogy tudatosabban viszonyuljanak a bántalmazásokhoz, történjen az akár velük, akár mással. Persze az is fontos, hogy a jó oldalon álljunk. Úgy gondoljuk, hogy az előadás megfelelő érzelmi impulzusokat adott, a foglalkozás pedig segített a tisztán látásban és probléma-megoldásban.
NyP
